Szakértők figyelmeztetnek: ezzel a brutális következménnyel járna Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása

Az Európai Unió balliberális politikai elitje egyre erősszakosabban igyekszik keresztülvinni a nagy tervet, Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, és annak ellenére, hogy a Századvég legutóbb felmérése szerint legalább 11 európai tagállam lakossága ellenzi ezt, azért szövetségesekre is lelnek bőven. Leginkább persze a politikusok körében, a balti államok például közös állásfoglalásban követelték az ukrán állam gyorsított csatlakoztatását. 

Magyarországon is akadtak szövetségeseik, hiszen a TISZA Párt ugyan szavakban és nyílt levelekben az ellenkezőjét próbálja mutatni, valójában igyekszik ennek megfelelni, hiszen a korábban az EP-ben ukrán zászlós pólóban feszítő képviselőik a néppárti vonalhoz igazodva áprilisban megszavazták azt az előterjesztést, amely Ukrajna EU-taggá válását sürgeti, sőt ennek elősegítésére nagy összeggel (cca. 35 milliárd euró) támogatná a háború sújtotta országot. A tiszás pártvezetők pedig büszkén jelentették be, hogy a Nemzet Hangja című szavazáson a kitöltők nagy többsége támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba (58,18 százalék igen, 41,82 százalék nem). 

Ez pedig tökéletesen illeszkedik a brüsszeli vezetés terveibe. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke odáig ment, hogy kijelentette Ukrajna uniós csatlakoztatása, már 2030 előtt is lehetséges. 

 – fogalmazott. Manfred Weber, az EP legnagyobb frakciójával rendelkező, Magyar Pétert és társait is sorai közt tudó Európai Néppárt elnöke pedig közölte, hogy ha a magyaroknak joga volt csatlakozni, akkor ez az ukránonak is jár. A projekt elindult, Brüsszelben gőzerővel dolgoznak az „ügyön” mint Marta Kos, az EU bővítési biztosa elmondta, „körülbelül ezer ember dolgozik különböző területeken, kizárólag egyetlen ország integrációján” és hozzátette, hogy személyesen is mindent megtesz az eljárás sikeréért. 

Pedig mindez katasztrofális következményekkel járna – és nem csak Magyarországra nézve

A magyar kormány a liberális elittel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy az ukrán EU-csatlakozás felgyorsítása katasztrofális hatással lenne Magyarországra és a közép-európai régió országai is, de számos olyan változást okozna, amit a nyugati tagállamok sem köszönnének meg. Az országban jelenleg háború van, és maga a folyamat is elképesztő összegű pénzbe kerülne, de ezzel még messze nincs vége. Több cikkünkben is összegeztük a tervezett ukrán EU-csatlakozás negatív hatásait, és számos szakértőt is megszólaltattunk a témában, akik részletezték ezeket. 

Horváth József, biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarország fenyegetettsége nőtt az elmúlt időszakban, és az ukránok ellenségként ábrázolnak minket. A szuverenitásvédelmi kutatóintézet vezetője szerint az egyre többször tapasztalt dezinformációs és destabilizációs törekvések alapján nem lehet kizárni, hogy titkosszolgálatuk olyan akciót hajt végre ellenünk, mint az oroszországi dróntámadás volt. 

Úgy fogalmazott, 

 A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, hogy amennyiben a lezáratlan konfliktus ellenére az ukránok csatlakoznának az Európai Unióhoz, az orosz fél vélhetően ezt agresszív üzenetként értékelné, ezért a mi fenyegetettségünk is egy nagyságrenddel megnőne. 

Nyugati cégek gyarmatosítják Ukrajnát, brüsszeli segítséggel

De miért ennyire fontos mégis az európai politikai elitnek Ukrajna felvétele? Erről Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára beszélt a Mandinernek bővebben. 

Ezek  a cégek pedig most Brüsszelben lobbiznak Ukrajna EU-tagságáért, hiszenakkor eláraszthatnák termékeikkel az uniós piacot. Azt, hogy közben az EU szigorú szabályai közt termelő európai gazdák tönkremennek, mert az Ukrajnában megtelepedett nyugati óriáscégek az olcsó munkaerő, a tömegtermelés és a szigorú uniós szabályozás alóli mentesség következtében olyan versenyelőnybe kerülnének, a magyar kormányon kívül senki nem emlegeti. Az általuk behozott silány minőségű, sőt szokszor veszélyes élelmiszerek fogyasztásának következményeiről nem is beszélve. 

– fogalmazott a szakember. 

De Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának árát más módon is alaposan megfizetné Európa, hiszen amellett, hogy elképesztő összegekbe kerülne az ottani energetikai infrastruktúra helyreállítása és fejlesztése, az újrainduló gazdaság elszívná az európai energiát, ezzel pedig még feljebb tornászná az energiaárakat – ezt Hortay Olivér a Századvég energetikai üzletágának vezetője részletezte a Mandinernek. A szakember kijelentette, hogy a brüsszeli vezetés mindezt ukrán nyomásra még megfejelné az orosz energiáról való leválással, ami ellehetetlenítené a rezsicsökkentést, megháromszorozná a fűtési költségeket és tovább növelné az energiaszegénységet . 

„Az európai lakosság 22 százaléka nem képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, 26 százalékukkal pedig előfordult az elmúlt egy évben, hogy nem tudta időben kifizetni a rezsiszámláit. 2021-ben a háború előtt mindkét mutató 7 százalék alatt volt. Ez azt jelenti, hogy az elhibázott szankciók következtében az Európai Unóban 65 millióval nőtt az energiaszegénységnek kitett lakosok száma, és ha a teljes energiaembargó megvalósulna, ez a helyzet tovább romlana. 

 és mindez nagy mértékben növelné az energiaszegénységet az egész európai közösségben” – fogalmazott a szakember. 

 A béke nem vetne véget a kivándorlásnak, sőt valószínűleg még többen hagynák el Ukrajnát, különösen, ha az ország csatlakozna az EU-hoz. Ez azonban komoly problémákat okozhat az Európai Unióban és Magyarországon – erről beszélt a Mandinernek Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője. Kiemelte, hogy Ukrajna esetleges EU-csatlakozása biztosan erősödő migrációs nyomást okozna, hiszen jelentős munkaerő-áramlás indulna el Ukrajnából az unió többi tagállama felé. Egy-két évig ugyan be lehet vezetni átmeneti korlátozást a munkavállalásra és a szabad mozgásra vonatkozóan, ez nem változtat azon, hogy már most is van több mint ötmillió ukrán menekült, akik az átmeneti időszakban is tartózkodhatnak és dolgozhatnak nyugat-európai országokban. 

– fogalmazott az elemző, megjegyezve, hogy ez az ukrá szervezett bűnözés európai jelenlétével is járna, és az európai munkaerőpiacon is változásokat eredményezne.  

Ez utóbbiról bővebben Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója beszélt lapunknak, kiemelve, hogy Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásával biztosan csökkenne a magyar dolgozók egy részének bére és a foglalkoztatottság is, hiszen a szabad mozgás lehetőségével az országot elárasztaná a magyar munkaerőpiacot az olcsó ukrán munkaerő. 

„Sem a munkaerőpiac, sem az ellátórendszereink nem lennének képesek megküzdeni ennyi új munkavállalóval. Az olcsó ukrán munkaerő kiszorítaná az alacsonyabb képzettségű – akik már nem közfoglalkoztatottként dolgoznak, hiszen most kevesebb a közfoglalkoztatottunk, mint 2010-ben volt – magyar munkavállalókat a munkaerőpiacról. Többen munkanélkülivé válnának, ami csökkentené a fizetőképes keresletet, ezért számos kisvállalkozás tönkre menne” – fogalmazott. 

Nyitókép: Mandiner grafika